a legősibb szanszkrit nyelvű epikus költemény, Valmiki, a bölcs írta. A lélek hőskölteménye volt, hívők és keresők számára jelképes formában íródott és utasításokat tartalmazott arra vonatkozóan, hogyan lehet "befelé" lépni.
A Tulsi Das által írott Ramayana jóval később keletkezett, és csak akkor érthető a spirituális jelentése, ha az ember a Mestertől megkapja hozzá a kulcsot.