Az értelem nem engedi, hogy az ember megismerje lelkét. Az a természete, hogy az élvezeteket keresse, és állandó hullámzását nehéz megfékezni. A belső Hangfolyamra való ráhangolódásunk a legjobb út a tudat lecsendesítésére és a koncentráció gyakorlására. Nem számít, milyen gondolati iskola vagy közösség tagja valaki, nem szükséges változtatnia ezen, maradhat ott, ahová tartozott. Itt nincsenek kemény és zárt szabályok, rítusok, ceremóniák, pompa és látvány, ajándékok vagy virágok áldozata. Amit a tanítványnak tennie kell, mindössze annyi, hogy elmélyedjen magában, és testét mint laboratóriumot kezelje. Elméleti téren a következőket kell megértenie - ez röviden a velejét képezi annak, amit később a satsangokon fog hallani:

1.

A Mester nem test szerint való; ő a testen keresztül működő erő, mely az ember tanítására és vezetésére hivatott. A tanítvány viszont a Mestert csak testi formájában képes ismerni itt a Földön és a felsőbb régiókban egyaránt.

2.

A Mester maga a Shabd, az Ige, a Nad stb. - ezek midegyike Isten kifejezőerőire, a Fény és a Hang alapelvre utal. Az erővel való kapcsolat vezeti vissza az embert igazi hazájába.

3.

Azokért, akik az élet iránt táplált illúzióikat elvesztették, és akik örökké tartó boldogságra vágynak távol a világtól és annak gondjaitól, az Ige testet ölt, hogy vigaszt nyújtson. Ahogy a Biblia mondja: "Az Ige testté lett, és köztünk lakozott." Ha egyszer a tanítvány kapcsolatba került az Igéve1 (ami a Mestertől kapott beavatáskor jön létre), annak hallható formája éjjel-nappal, minden pillanatban benne lakozik, és sohasem hagyja el, még az ember Földön való fizikai létezésének elmúlásával sem. Vele tart és marad addig, míg el nem éri végső célját. Az Ige úgy is ismeretes mint Isten szava vagy mint Hangfolyam, és ez a beavatás alkalmával a Mestertől kapott életimpulzus. Úgy hallható, mint egy nagy távolságból jövő hang, mely később olyan édessé válik, hogy földi zene képtelen fölülmúlni. Ez az Élet Vize, a Halhatatlanság Forrása, az Életelixír, a Szellemiség Nektárja stb., amiről a szent könyvekben beszélnek.

4.

Az embernek létezik egy belső szeme, amivel - mikor egy arra hivatott, élő Mester lerántja róla a fátylat - önmagaban láthatja az összes magasabb régiót. Ebben az állapotban tökéletesen tudatosak maradunk, és megdöbbentő élményeket élünk át. A magasabb régiókba való felemelkedés igazi Mester vezetése nélkül rendkívül veszélyes.