a Mesterek ösvénye
Jiske sir upar tu Swami, jiske sir upar tu Swami
So dukh kesa pave, so dukh kesa pave
Akinek a feje fölött állsz, Uram, az hogy is érezhetne bármilyen fájdalmat?
Bol na jane maya mad mata, bol na jane maya mad mata
Marna chit na aave, marna chit na aave…
A mayatól megmámorosodva nem tudja, hogyan beszéljen, és nem emlékszik a halálra.
Mere Ram Rai, tu Santa ka Sant tere,
Mere Ram Rai, tu Santa ka Sant tere
Tere sevak ko bho kich nahi, tere sevak ko bho kich nahi
Jam nahi aave nere, jam nahi aave nere…
Ram Rai-m, Te szent vagy és a szentek a tieid. A szolgádnak nincs mitől félnie, még a Halál Angyala sem jöhet a közelébe.
Jo tere rang rate Swami, jo tere rang rate Swami
Tinka janam maran dukh nasa, janam maran dukh nasa
Teri baksh na mete koi, teri baksh na mete koi
Satguru ka dilasa, Satguru ka dilasa…
Akik befestődtek a színeddel, Swami, azoktól elmenekült a születés és halál fájdalma. Senki sem törölheti el az áldásodat, Uram. A Satguru ezt a vigaszt (biztosítékot) adta.
Nam dhyayan sukh phal payan, Nam dhyayan sukh phal payan
Aath pahar aaradhe, aath pahar aaradhe
Teri sharan tere bharavase, teri sharan tere bharavase
Panch dusht le sadhe, panch dusht le sadhe…
Azok, akik meditálnak a Naamon, megkapják a boldogság gyümölcsét, és éjjel-nappal emlékeznek Rád. Menedékedbe és védelmedbe térve uralják az öt gonoszt.
Gyan dhyan kich karam na jana, gyan dhyan kich karam na jana
Sar na jana teri, sar na jana teri
Sabte vada Satguru Nanak, sabte vada Satguru Nanak
Jin kal rakhi meri, jin kal rakhi meri…
Nem ismerek semmiféle tudományt, szemlélődést vagy tetteket; és nem ismerem nagyságodat. Nanak így szól: “A Satguru közülük a leghatalmasabb – megóvta a becsületemet.”