a Mesterek ösvénye
Az avatott misztikusok tanításai szerint univerzumaink univerzumában hét kozmikus sziget és kilenc hatalmas térség létezik. Ezek a térségek - az "Atya Házának Lakásai" - feloszthatók a teremtés kozmikus tervének négy Nagy Fokozatára, úgymint
1. a tisztán szellemi régió
2. a szellemi-anyagi régió
3. az anyagi-szellemi régió
4. az anyagi régió
Az avatott misztikusok arról tájékoztatnak bennünket, hogy a belső világok (az első három Nagy Teremtési Fokozat) feltárása minden lélek öröksége, és ha nem lépünk be magunkba, hogy ezeket a régiókat átszeljük, az a mi hibánk. Kabir, India költőszentje írta le talán e térségeket a legrészletesebben, de Guru Nanak, a szikh vallás első mestere; Swami Ji és Baba Jaimal Singh Ji, a 19. század két kiváló avatott misztikusa; Baba Sawan Singh Ji és szellemi utóda, Kirpal Singh Ji Maharaj is leírták ezeket. A harmadik és egyben legalacsonyabban található belső térség, az anyagi-szellemi régió az anyagi világegyetemekhez legközelebb álló Nagy Teremtési Fokozat. A keleti szóhasználatban Sahans dal Kanwalként (Ezerszirmú Lótusz) nevezett anyagi-szellemi régió központi erőforrása az a hely, ahonnan az anyagi univerzum a mozgatóerőit nyeri. Ez a harmadik, anyagi-szellemi régió "asztrális sík"-ként is ismert a nyugati okkult irodalomban és teozófiai írásokban. Az időtartam az asztrális térségben rövidebb, mint a második, szellemi-anyagi régióban, de még mindig sokkal hosszabb, mint a fizikai univerzumban. Az asztrális világ egészen az "Egyetemes Elme" régiójáig, illetve vele együtt feloszlik egy kisebb kozmikus ciklus végén, amely sok millió évig tart. A legtöbb világ vallás "mennyországa" ebben a térségben található. Itt látható a kereszténység Mennyországa, az iszlám Paradicsoma és a hinduizmus Swargái. Ezek a mennyországok gyönyörű szépek, de maguk is egy végső szétoszlás tárgyai. A Szeretet Misztikus Ösvényének, az igazi hazánkba való visszatérés útjának kezdete, a teremtés negyedik és legalacsonyabb térségéből indul, mely fizikai világegyetemünk összességét foglalja magába: a modern csillagászat által ismert és még nem ismert összes bolygókat, napokat, csillagokat, naprendszereket, galaxisokat és kozmikus elrendeződéseket. Fizikai világegyetemünkben az anyag annak legdurvább és legtömörebb formájában létezik a szellemi szubsztanciának olyan csekély mennyiségével összekeverve, amely éppen hogy elegendő az anyag éltetésére és az élet fenntartására. Világegyetemünk egy kozmikus eszmének az "Egyetemes Elme" közegén keresztül közvetített legalacsonyabb kivetülése. Az egymástól megszámlálhatatlan fényévekre fekvő galaxismilliókkal együtt az egész fizikai világegyetemünk nem egyéb, mint egy porszem a körötte levő, belső, rejtett birodalmakhoz viszonyítva. A Szeretet Misztikus Ösvényének kezdete az emberi tudatban történik, miután a kereső figyelmét a "harmadik szem" centrumánál összpontosította a két szemöldök között és mögött. A lélek fényétől életre keltve a harmadik szemnek saját megvilágítása lesz, és nem függ - mint testi szemünk - a külső fény megnyilvánulásaitól. Egy avatott misztikus kegyelme által a kereső egyszerű módszert kap kézbe, hogy testi tudatosságát meghaladhassa és a belső, titkos birodalmakba felemelkedhessen. Először is testi szemeit becsukja, és harmadik, lelki szemével néz. Hallását a külvilág felé szintén lezárja és belső, szellemi fülével hall. Amikor ezeket a kezdő lépéseket megtette, a tudatosság áramlata egész testéből visszahúzódik és a harmadik szem centrumában koncentrálódik. A test maga ezáltal érzéketlenné válik, de a kereső lelkének - igazi önmagának - ébersége megnő. Ez a kezdeti szakasza annak, amit az avatott misztikusok turiya padnak, a létezés negyedik állapotának hívnak, és ami az átlényegült vagy szuper tudatosság állapota. Az avatott misztikus öt feltöltött szóból álló Simrant (ismétlési gyakorlatot) ad a szellemi birodalmakba való felemelkedés első lépéseként tanítványának, aki ezután a tudatosság (az értelem és a lélek) összes belső áramlatát egybegyűjti a harmadik szem környékén - miközben az öt szent szó ismételgetése elméjének segít, hogy a kívánt eredményt elérje - és hamarosan úgy találja, hogy tudatossága visszavonult a fizikai világból. Első élménye az asztrális régióban alkalmanként különböző lehet. Egy gyönyörű kék szemet, egy vakítóan megvilágított ablakot vagy egy lángoló sugárzást láthat maga előtt. Ezen a fényen keresztülhalad, és színes szimmetriát lát ragyogó csillagos fényponttal a közepén. Egy ideig ezen a dicsőséges fényen meditál a beavatott, majd hamarosan egy, a belső látása számára diszkosznak vagy chakrának (kerék, központ, a szerk.) tűnő azúrkék égbe lendül át. Az avatott misztikus szerető kegyelme és védelme által a hívő kikerülheti az alacsonyabb asztrális szinteket, noha azokat saját épülése érdekében Mestere olykor feltárja előtte. A legalacsonyabb asztrális szint igazán pokoli régió: a zabolátlan vágyak helye, ahová vadállatias és bűneiktől meg nem tisztult szívű emberek süllyednek haláluk után. Ezeken a szörnyű és sötét vidékeken gonosz lények aratják sötét földi tetteik gyümölcseit. Ez nem az írások "örök pokla", hanem a javulás és a majdani végső szabadulás helye. Az asztrális síkon más szintek is vannak - fokozatosan javuló környezettel -, némelyik közülük különösen szép, gyönyörű tájakkal és "pihenő fogadókkal" a hétköznapi emberek számára, akik itt a Földön való újramegtestesülésükre várnak. A kereső, miután gyorsan átszelte az alsó szinteket, most egy csillagokkal és sugárzó napokkal telehintett, igazán "asztrális"régión utazik át. A Hangfolyamot mint végtelen dallamot hallgatja, és a csillagos égen átemelkedve egy napot és egy holdat pillant meg, amelyek - úgy tűnik - szétoszlanak vagy pozdorjává törnek, ahogy keresztülhalad rajtuk. Ezek az égitestek nem olyanok, mint a fizikai világegyetemünkből ismert csillagok, bolygók, holdak, hanem messze fényesebbek és ragyogóbbak anyagi fényforrásainknál. A kereső most égi harangot hall, és elmerül annak csengő hangjaiban, aztán kagylózúgás dallamát észleli, melynek muzsikájával átitatódik. Az előre és fölfelé haladó lélek egyre fokozottabban tudatára ébred a Hangfolyamnak vagy Hallható Életáramlatnak, a megszakítatlan, mérhetetlen és rejtélyes Igének, mely a tiszta szellem birodalmától az anyagi síkig az egész teremtést megtartja. Mint az élet folyója, ez az "isteni kifejező erő" folyékony állapotban létezik, hangszínének természetét szintről szintre változtatja, s mégis megőrzi elsődleges lényegét. E kimondhatatlan Igével való kapcsolat gyakorlása a Szeretet Misztikus Ösvényének végigjárásához előfeltétel Guru Nanak állítása szerint, aki a Jap Ji című költeményében így ír erről:
"Az Ige gyakorlásával a magasabb szellemi régiókba akadálytalanul eljutunk Az Ige gyakorlásával a szellemi síkokba nyíltan és becsületben átlépünk Az Ige gyakorlásával elkerülhetjük Yama, a Halál Ura mellékösvényét; Az Ige gyakorlásával az Igazsággal közeli kapcsolatba kerülünk; Ó, nagy az Ige ereje, De csak kevesen vannak, akik ismerik." JAP JI
Amint a kereső tovább emelkedik az asztrális birodalmakban, három ösvénnyel találja magát szemben. A bal kéz felőli ösvény sötét, ijesztő terület, ahol különös rishik, yogik és alacsonyabb rendű beavatottak sokasága látható. Ez a bal oldali ösvény Kal, a Negatív Erő lakhelye, aki az elme és az anyag birodalmainak ura. Néhány keleti tanításban Kalt Brahm néven is ismerik és ő a Negyedik Fokozat. illetve a Harmadik Teremtési Fokozat alacsonyabb szintjeinek kormányzója. Noha uralma alá tartoznak a teremtés alsó szintjei, Kal mégis a Mindenható Úr isteni törvényeinek van alárendelve. A mai idők teozófiája és más misztikus kultuszok leszögezik, hogy a világnak létezik egy belső kormányzása, melynek elsődleges feladata a fajok és nemzetek közötti evolúciós kölcsönhatás áradatának féken tartása, illetve ugyanakkor a világ jobbítása ügyének szolgálata. Ez a rejtett kormányzás Kal törvénykezése alá tartozik. A Kal kifejezés szó szerint "időt" jelent, s így Kal magába foglalja a múltat, a jelent és a jövőt azok általános emberi értelmében véve. Ugyanakkor lehetetlen Kal eredetét egy kozmikus évszámhoz kötni, csakúgy mint meg jósolni, uralma mikor ér véget. Az ember kifelé irányuló érzékei teremtették a kezdetek és végek valótlan elképzeléseit, s ezek az érzékek fogják fel a saját környezetükben történő dolgok látható kezdetét és befejeződését. Magasabb tudatosság szemszögéből nézve mindaz ami egy esemény kezdeteként látható, előzőleg már eszmeként létrejött a mentális-asztrális birodalmakban; e birodalmakon túl magát az időt (Kalt) is meghaladó régiók vannak. Mindazonáltal azt lehet mondani, hogy Kal időtartama az egyik nagy ciklustól a másikig tart, mialatt az elme és anyag összetett világegyeteme fennmarad megnyilvánult alakjában, egészen annak szétoszlásáig. Kalnak mint a teremtés Negatív Erejének az az elsődleges feladata, hogy az emberiséget a születés és a halál körforgásához kösse. Az embernek a Negatív Erővel szembeni felfelé törekvő hosszas küzdelmét a Mindenható Úr tervezte azért, hogy bűneinktől és tisztátalanságainktól megtisztítson, és felkészítsen minket az Igaz Otthonba, a minden szeretet és minden áldás honába vezető útra. Ha egyszer az ember fejlődése az újraszületés körforgásán keresztül teljessé válik, működésének a fizikai univerzumban be kell fejeződnie, azonban a Negatív Erő lefelé húzó ereje az emberi lelket az anyag rabszolgaságában tartja. Kal a szerzője a természet törvényeinek, melyeknek a fizikai megtestesülésben létezők engedelmeskedni tartoznak. Mint az alsóbb világok teremtőjét, a legtöbb társadalmi vallás Kalt Istenként ismeri. Az alsóbb mentális, asztrális és fizikai életszintek rangsor szerinti képviselői híven szolgálnak neki. Csak az avatott misztikusoknak és tanítványaiknak van tudomásuk a Kalnál magasztosabb Istenről, ugyanakkor milliók imádják a Negatív Erőt mint a teremtés legfőbb urát. Pedig a szeretet igazi, Legfőbb Urával összehasonlítva (akit a keleti szaknyelv Sat Purushának nevez), Kal a kozmikus világmindenség rangsorában csak alárendelt, és mint ilyen, a tökéletlenségektől sem teljesen mentes. Azonban az emberiség túlnyomó többségével összehasonlítva Kal magasztos lény, aki fény, bölcsesség és erő megtestesülése. Kal hierarchikus képviselői az avatárák és próféták (keleten Brahm inkarnációinak hívják őket), akiknek az a küldetése, hogy minden korszakban megtestesülve kigyomlálják az igazságtalanságot és a gonoszságot, megvédjék a jókat, megbüntessék a gonosztevőket, s megteremtsék az igazságosságot a világban. Így hozzák a megváltás ígéretét az igazaknak, de az effajta megváltást még mindig köti az alacsonyabb világok időbeosztása, s ezért nem tartós. Kal folyama - az idő - a maga menetében az emberiség számára végtelen, de egy legmagasabb rendből való avatott misztikus segítségével a lelkek túljuthatnak téren és időn, és fel emelkedhetnek a Szeretet Legfőbb Urának időtlen birodalmába. Az ilyen avatott misztikus nem része Kal belső kormányzatának, de mindazok tevékenységéhez, akik a teremtés rendfenntartásában szerepet játszanak, beleegyezését adja. Mégis a Legfőbb Úr küldötte az avatott misztikus, és parancsa van arra, hogy lelkeket mentsen, s az Igaz Otthonba kísérje őket. Kal belső uralmának területe tehát a bal oldali a három ösvény közül, amelyet a kereső az asztrális birodalmakon át felfelé vezető útján meg tekinthet. Ezen a területen a Negatív Erő fortélyaitól és hízelkedéseitől rabláncra verve ezernyi és ezernyi szent embert találhatunk mély meditációba merülve. A keleti szaknyelvben riddhikként és siddhikként (csodatévő erőkként) ismert alsóbb szellemi erők megtestesülései az őrei ennek a bal oldali területnek. ők szilárd és látható megtestesülések, és előrehaladott tudatossággal vannak felruházva. E régiók kérlelhetetlen őrszemeiként állva - hogy megakadályozzák a lélek további emelkedését - a keresőnek nagy tudást és pszichikus erőt fognak ajánlani, de az avatott misztikus által adott öt szent névből álló Simrant nem bírják elviselni, és a nevek hallatán szertefoszlanak. Mindazok, akik képzett misztikus beavatott nélkül tévedtek ezekbe az asztrális síkokba, gyakorta jócskán félrevezettetnek a természetfölötti erők által; a 19., illetve a 20. század gombaként elszaporodott okkult kultuszai közül sok éppen e riddhiktől és siddhiktől nyerte ihletét. Milliónyi kisebb és nagyobb szintű próféta, kisebb istenségek és szellemi remeték megtestesüléseivel együtt feneklett meg ezekben a régiókban. Amíg a legmagasabb szintű beavatottakból egy ki nem szabadítja őket Kal fogságából, képtelenek lesznek továbbhaladni a tiszta szellemi síkok felé. Egyetlen lélek sem érte el soha a tiszta szeretet síkjait, aki avatott misztikus segítsége nélkül utazott errefelé - ezek a síkok messze az anyagi-szellemi régiókon túl helyezkednek el. Azonban annak a keresőnek, akit egy képzett misztikus avatott be, akadálytalan a felemelkedése. A keresővel szemben a jobb oldali ösvényen messze magasabb szintű világegyetemek felé nyílik bejárás, de az avatott misztikusok igazán magas útvonala a középső ösvény, egy mérhetetlenül fényes út, mely végül a Legfőbb Úr birodalmába vezet. A kereső ezen a ragyogó úton emelkedik tovább, amíg végezetül a Bankanal területére érkezik, amely a mentális vagy kauzális (értelmi vagy oksági; a szerk.) régiók előcsarnoka. Ez a Sahans dal Kanwal magas szintjén, az asztrális birodalom régióiban helyezkedik el, ahol a kereső meglátja az avatott misztikus Sugárzó Fényalakját. Ez az első alkalom, hogy szellemi vezetője igazi természetéről belső tapasztalást nyer; őt mind ez idáig csak fizikai teste burkában látta. Tulsi Sahib, aki egyike volt a legmagasabb fokozatot elért misztikusoknak, kijelentette, hogy a belső birodalmakban: "a Mester lábkörmeiből vakító fény lángol elő és bevilágítja a hívő lelkét". Maulana Rumi így szólt tapasztalatáról, amikor az avatott misztikus fénylő alakját látta: "miként a Mester fénye a lélekben hajnalként feldereng, úgy ismeri meg az ember mindkét világ titkait". Guru Arjan állítása szerint: "a Mester áldott alakját a homlokomban hordom. Ha befelé pillantok, mindig ott látom őt". Khawaja Moeen-ud-Din Chisti az avatott misztikussal való belső kapcsolatát ezekkel a költői szavakkal fejezte ki: "Ó Mester! a Nap nem viseli el a Te arcod ragyogását. A Hold is felhővel takarta magát, hogy meneküljön vakító fényedtől... Isten Fénye megtestesülvén a Nabi (Próféta) személyében anyagi alakot vesz fel éppúgy, ahogy a Hold tükrözi a Nap fényét." A keresztény írások az avatott misztikus fénylő alakjának megtapasztalását szintén rajzos részletességgel írták le:
"Erre megfordultam, hogy lássam a szózatot, mely hozzám szólt. Amint megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam, a (hét aranygyertyatartó között pedig ember fiához hasonlót. Bokáig érő ruhába volt öltözve, mellén aranyövvel övezve. Feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme mint a lobogó tűz, lába mint a kemencében izzó sárgaréz, hangja mint a nagy vizek zúgása." (Jel 1, 12-15)
Az avatott misztikus fénylő alakja most az asztrális sík legmagasabb szintjeit tárja fel a kereső tekintete előtt; és ekkor - az avatott misztikus társaságában - a kereső a Sahans dal Kanwal régiójában találja magát, a kozmikus energia "ezerszirmú lótuszvirágában", mely mind az asztrális, mind az anyagi világegyetemek erőműve. A Sahans dal Kanwal önmagában is dicsőséges, lüktető kozmosz, és ezt a sugárzó régiót az összes asztrális birodalmakban található legerősebben fénylő központi láng világítja meg. E hatalmas lángból számtalan elbűvölő szépségű dallam és összhangzat árad ki, és akik ebben a régióban lakoznak, valóban azt hiszik, hogy a legmagasabb mennyországban vannak. És mégis, ők csupán a szent Shabd (Hangfolyam) avatott misztikusai hatalmas emelkedő útvonalának első szakaszán foglalnak helyet, azon a síkon, ahonnan a lélek igazi utazása az avatott misztikus társaságában ténylegesen megkezdődik. A Sahans dal Kanwal területére megérkezve az emberi elme tudatára ébred annak, hogy számtalan megtestesülése óta valóban álmodott, és most tudatosítja magában első ízben a belső kozmosz magasabb birodalmainak valóságát. A Sahans dal Kanwal a legelőrehaladottabb yogik által elérhető végső és legmagasabb sík, mivel a keleti misztikusok nyelvén pranáknak nevezett és a jógagyakorlatokhoz szükséges életáramlatok ennél a régiónál nem juthatnak tovább. E magas asztrális sík hihetetlenül óriási és ihletkeltő, de az itt lakozó szentek mégsem foghatják fel a Sahans dal Kanwalon túl fekvő számtalan szebb és messze magasabb szellemi birodalmak létezését. S az avatott misztikus tanítványának még magasabbra kell emelkednie, hogy igazi szellemi szabadulást nyerhessen.