a Mesterek ösvénye
Aao Kirpal pyare dukh dard vichorda pal pal da,
Dukh dard vichorda pal pal da, aao, aao
Jöjj, szeretett Kirpal – az elválasztottság kínját gyötör – jöjj, jöjj!
Tere hi pyar vich laiya si mai ankhiya
Tak-tak rah tera sohnya ve thakiya
Aake nuri jhalak dikhade,
Tu malak data jal thal da; Aao, aao
Szereteted fogva tartja tekintetemet. Ó, szépséges, szemem rád várva elfáradt. Jöjj, mutasd ragyogó pillantásodat. Tiéd a víz és a föld – jöjj, jöjj!
Duniya te dise tere jeha koi hor na
Tere bina sanu hor kise di vi lor na
Tu hai dukhi dila da jani,
Hai tera sahara pal pal da; Aao, aao
E világon nincs, ki Hozzád fogható. Rajtad kívül nincs szükségünk senkire. A szenvedő szívek barátja egyedül Te vagy. Minden pillanatban Te vagy a támaszunk – jöjj, jöjj!
Yad teri vich asi din ha gujarde
Thatha tere marde samundar pyar de
Karo taras te par lagavo
Koi ant na aave dal dal da; Aao, aao
Emlékezetedben töltjük napjainkat. Szereteted óceánja túlárad. Légy könyörületes és vigyél át bennünket – végtelen ez a mocsár – jöjj, jöjj!
Ghat ghat vich teri jhalka dikhave tu
Aap daya kar Naam jiva nu japave tu
Tere pyar da Ajaib bhora
Kive sahe vichorda pal pal da; Aao, aao
Mindenkiben megmutatkozik Alakod. Kegyelmet árasztasz, és Te magad meditáltatod a lelkeket a Naamon. Ajaib szereteted méhecskéje. Hogyan szenvedhetné el az elválasztottságot pillanatról pillanatra? Jöjj, jöjj!