a Mesterek ösvénye
Aj shub diharda e, bhaga nal aaya e; Satguru ji pyare da, aj darshan paya e
Kedvező nap a mai, felvirradt jó szerencsénk, mert részesültünk szeretett Satgurunk darshanjában.
Jag aujard ulje nu, jag bhule bhatke nu
Jag vehma jakade nu, jag thirdke atke nu
Bani updesh suna, Gura rahe paya e… Aj shub…
Aki belegabalyodott e világba; aki mindig feledésben él; aki annyiszor volt fent és lent; aki megrekedt e világban; akit foglyul ejtett a világ babonája és vakhite – az megtanulta a Satguru tanításait, és a Satguru az ösvényre helyezte őt.
Kujh nur diya gala, kujh dur diya gala
Hothan te tharkan yo, Jyo sagar diya chala
Kujh lange vakt diya, kujh ese vakt diya
Kujh agle vakt diya, gala keh keh gujiya
Dil tumb jagaya e… Aj shub…
Ma beszél valamennyit a fényről, valamennyit a közelről, távolról és még annyi mindenről. Szavai, mint az óceán hullámai. Beszélt múltbeli, jelenlegi és eljövendő eseményekről, sok jó dolgot mondott nekünk, így ébresztette fel bensőnket.
Is phani duniya cho, jo puj pyara e
Jo vas hai lalach de, be chamak sitara e
Is jag hanere cho, papa de dere cho
Ode te ede cho, tere te mere cho
Sache te jhuthe da, jis bhed mitaya e… Aj shub…
Ő, aki a Szeretett, aki imádatra méltó ebben a halandó világban, mentes valamennyi kísértéstől. Ő e sötét világ csillaga, és elvette a világ bűneit – a tiédet és az enyémet. Tisztázta a különbséget a hazug és igaz, az alacsony és a magas rendű között.
Jo is rahe ave, jo is rahe jave
narka da bhagi bi, surgan di she pave
E apni kheti e, e jehda karda e
ageti ja pacheti e, na bhuka marda e
Is rahe har papi, tur bhagat kahaya e… Aj shub…
Aki a pokolba kerülne, a mennybe jut, ha az Ő ösvényére lép. Erről mindenki maga dönt. Aki végzi ezt (a meditációt), akár ma, akár holnap, soha nem pusztul bele a Naam hiányába, mert ezen az ösvényen sok bűnösből lesz hívő.
Na vich masit mile, na vich mandar prabhu
Na vich ujarda de, hai sab andar prabhu
Ina bahri ankhiya nu, jad band kar lende ha
Gurua di sikhya da, Simran kar lende ha
Gurua is rahe pa, rab aap milaya e… Aj shub…
Istent nem érhetjük el sem a mecsetekben, sem a templomokban. A vadonban sincs, viszont mindenkiben jelen van. Amikor becsukjuk testi szemünket és a Mester által kijelölt ösvényen haladunk, és amikor a Simrant végezzük a Mester tanítása szerint, a Mester maga egyesít bennünket Istennel, miután az ösvényre helyezett.
Bunda de ole cho badla de ole cho;
kakara te syala cho, garmi de shole cho
Gurua di kirpa ne, Gurua di bani ne;
Gurua de vaka ne, lakh papi kadhe ne
Jina ne Gurua da, ik Naam dhayaya e… Aj shub…
A felhők árnyékából és az esőcseppek mögül, a tél fagyából és a nyár tüzéből a Mester tanításai, a Mester kegyelme és a Mester szavai több millió bűnöst szabadítottak meg, akik akár csak egyszer is emlékeztek az Ő Naamjára.
Ajaib di tek eho, Kirpal de lag seve;
vich raja de rhe raji, prabhu jo de de ve
E rasta hai tera, isto je bhatkenga;
ojar vich pe jayenga, jilat vich atkenga
Jis Guru bhulaya e, us sukh na paya e… Aj shub…
Ez Ajaib döntése: örökké kötődj Kirpalhoz. Mindig légy boldog az Ő akaratában – bármit is ad Ő, mindig elégedj meg azzal. Ez az ösvényed. És ha letérsz róla, eltévedsz, és szenvedni fogsz. Boldogtalanok azok, akik megfeledkeznek Satgurujukról.