a Mesterek ösvénye
Meg kell tanulnunk megbocsátani és felejteni.
Ez az élet aranyszabálya, amellyel elnyerhetjük a békét és harmóniát..., amely hozzásegít a nyugodt, kontemplatív szemlélethez, és sorra sikeres meditációval áld meg bennünket. Aki megbocsát, kétszeresen áldott. Van egy nagyon jó példa erre a Bibliában, ahol az áll: mielőtt imádkozol, bocsásd meg testvéred hiányosságait és hibáit, ha ártott neked. ...Mindennapi gyakorlattal véssük a lelkünkbe a megbocsátás erényét. Mindenkinek, aki ártott, meg kell bocsátanunk, mielőtt eltávozunk erről a földi síkról. Ez hozzásegíti lelkünket ahhoz, hogy előrejusson a belső síkokon. (TKS2, 35. o.) A Mester arra buzdít, ismerjük fel őt lelkünkben, és emelkedjünk fel hozzá testünk élő templomában, elveszítve minden kicsiny én-tudatunkat. Isten királysága bennünk van! (TKS2, 73. o.) A tanítványok valóban éreznek némi nehézséget azzal kapcsolatban, hogyan összpontosítsák figyelmüket a szemközpontban, és hogyan uralják gondolataikat vagy legyenek mozdulatlanok. Azok, akik sokat beszélnek, és haszontalan fecsegésre vesztegetik értékes energiájukat, nem hallhatják az égi melódiát. (TKS2, 129. o.)