a Mesterek ösvénye
"Apró dolgok" folytatása
Azután az ötödik a következő: ne úgy éljetek, mintha Isten fogadatlan prókátorai volnátok. Folyton csak arra figyeltek: "Ő ilyen, ő olyan." Isten ott is jelen van, majd Ő figyel mindenre.
Ha van olyan barátotok, aki teljesen nyilvánvalóan rosszat tesz, udvariasan és négyszemközt figyelmeztethetitek: "nem jó, amit teszel, ne rontsd el az életed, én szeretlek téged". De ne kürtöljétek szerteszét az esetet, rohangálva mindenfelé, mint egy rakoncátlan nyúl.
Néha azt mondjuk: "Tudod te, milyen nagyszerű vagyok én?" Ha nagyon akarjátok, ezt inkább mások mondják rólatok. Mindez attól függ, mi van a szívünk mélyén. Túláradó szívből szól a száj.
Ezért tehát senkiről ne gondoljatok rosszat, mert: amire gondolsz, olyanná válsz. Ha mindig az jár a fejetekben, hogy ő rossz, ő rossz, az megfertőz benneteket is.
Amikor iskolás voltam, olvastam egyszer egy könyvet, amely olyan misszionáriusokról szólt, akik Japánba mentek téríteni. Mózes egyik parancsolatát prédikálták, ami így hangzott: Ne verd asszonyodat. Az ottani emberek nagyon ártatlan életet éltek, megkérdezték tehát: "A ti országotokban verik az asszonyokat?" És miután eltelt egy év, a sok prédikálásnak az lett az eredménye, hogy ezek az emberek elkezdték verni az asszonyaikat. Láttam olyan embereket is, akik elismert prédikátorok voltak. Ők azt prédikálták: "ne igyál" - de egész idő alatt az ivásra gondoltak, igaz? Az lehet, hogy a "ne" ott áll, de az "igyál" is elhangzik. És erre azt mondják az emberek: "na jó, nézzük csak, miről van szó?"
Tehát: amire gondolsz, olyanná válsz.
(SS 73/2, 7-8. o.)
(Folytatás július 23-án.)