a Mesterek ösvénye
Ó, drága tanítvány, e világ kocsmához hasonló.
El kell hagynunk ezt a világi kocsmát.
A hajó készen áll, indulásra kész.
Megszólal a hívás: menni kell.
Ó, testvér, e világ néhány napos vásár csupán, itt az idő a Naam meditációjára.
Amikor a Szentek társaságához csatlakozunk, megpróbáljuk azt színlelni, mi is szentek vagyunk, és nem kevesebbek, mint ők.
De amikor könnyedén legyőz minket a testi vágy és más dolgok, hagyjuk magunkat ebbe az irányba terelni... Mert nem vagyunk teljesen szentek, sem a világi örömöket nem élvezzük, sem a Shabd Naam igazi ízét nem ismerjük fel.
Guru Nanak azt mondja: "Mi világi emberek két dolog között függünk: sem szentek, sem világiak nem vagyunk."
Azt mondjuk: "Mi a különbség a Mester és énközöttem?" Pedig a különbség nagy, mert a Mester az Úr Simranját végzi, és Őbenne Isten megtartja a Shabd felismerésének hatalmát.
Ellenben nekünk...
meg kell dolgoznunk érte.
A Szent kegyelméből éjjel-nappal éberek maradunk.
Nanak azt mondja, akkor kapja meg valaki a Simrant, ha nagy szerencséje van.
(JH, 23. o.)