a Mesterek ösvénye
Az elme ide-oda vándorol a világi örömök erdejében...
(TW, 71. o.)
Akik kinyilvánítják szívükben a Naamot, nem függenek többé a világtól, mert Istentől függnek..., a világ nem kap már helyet a szívükben, ha a Mesterrel hasonlítják össze
(TW, 74. o.)
A Mester tanítványa az, aki korán kel, és a Naamon meditál.
Hazur Maharaj Kirpal így szólt: száz sürgős munkával hagyj fel, hogy a Satsangra mehess, és ezer sürgős munkával hagyj fel, hogy meditálj. Azt szokta mondani: ahogyan a testünknek szüksége van táplálékra, ugyanúgy fontos táplálékot adni a lelkünknek, mert a lélek korszakok és korszakok óta éhezik. Szüksége van a meditáció és a Shabd táplálékára.
(TW, 79. o.)
Sawan Singh Ji Mester azt mondta, ha nem tudunk eleget meditálni, legalább legyen tökéletes a szeretetünk és vonzalmunk a Mester iránt. Ha a Mester iránt teljes a szereteted, a halál idején hozzá igyekszel majd, hozzá kötődsz, és odamégy, ahová a Mesterek mennek. Ha szeretjük a Mestert, a halál pillanatában mindenképpen hozzá fogunk menni.
(TW, 78. o.)
Azt hívják a Mester tanítványának, aki a Mester munkájával kezdi a napot.
(TW, 79. o.)