a Mesterek ösvénye
"Apró dolgok" folytatása
Kétszer gondold meg, mielőtt mondanál valamit.
Kétszer gondold meg! Mit kell meggondolnod?
Először: Szükséges-e bármit mondani?
Másodszor: Hogyan fog az hatni másokra? Érdekelni fogja őket? Vagy bántani? Jó ez?
Szükséges-e bármit mondani? Ha nem, maradj csendben. Törődj a magad dolgával. És milyen hatása lenne a szavaidnak? Erre a két dologra gondolj. Nem fogod elfelejteni?
Légy nagyon gondos: őrizd a szemedet, őrizd a füledet, őrizd a nyelvedet. A gyógymód ezekkel kapcsolatban, mint mindig: alázattal teljes, kedves szavak. Semmibe sem kerülnek. Kedves, alázattal teli szavak. Néha úgy viselkedünk, mint a vezérek: úgy beszélünk, ahogy nekünk tetszik. De még egy felületes gondolatnak is megvan a maga hatása. A karma azonban nagyon kemény: ahogyan gondolkodsz, olyanná válsz..
Egy másik dolog: Felejtsd el a múltat és felejtsd el a jövőt. Ami megtörtént, azon már nem lehet változtatni, legfeljebb tanulhatunk belőle, ez minden. Ne foglalkozz a jövővel: "ezt fogjuk csinálni, azt fogjuk csinálni". Azt is mondhatnám, ez a két dolog, akár a tüske, mardossa életünket, szinte az ereinkbe ivódik. Élj az élő jelenben. Amilyen követ fektettél le, olyan épületet építesz belőle. Ki mint vet, úgy arat. Amit már elvetettél, annak gyümölcsét kell learatnod. Élj tehát az élő jelenben. Akkor nem nyomja válladat teher, elméd szabad lesz.
Elménk túl van terhelve a múlttal és a jövővel foglalkozó gondolatokkal; folyton az jár a fejünkben, mit fogunk tenni. Adj hálát Istennek azért, ami van. Abból nyertük el, amit vetettünk, és még mindig azt aratjuk, amit vetettünk. Akár boldogít az, ami történik, akár nem, fejezd be. Azokat a magokat te magad vetetted el a múltban, de a múltról nincs tudomásod. Tedd meg hát, ami tőled telik, a többit pedig bízd Istenre, aki fölötted működik.
(SS 73/2, 10-11. o.)
(Folytatás november 24-én.)