a Mesterek ösvénye
A belső fejlődésben elért folyamatos szellemi haladással a külső dolgok egyre kevésbé zavarnak majd.
Ne feledd, az események történnek és elmúlnak.
A belső fejlődés előrehaladtával a fizikai kísértések fokozatosan elvesztik jelentőségüket.
Úgy fogunk már hozzá a dolgainkhoz, hogy a magasabb eszme mindig előttünk van. Ennek az eszmének a követése mindent átható hivatássá válik életünkben.
Amilyen hasznosak ezek a dolgok a szellemi haladás szempontjából, úgy válnak örömtelivé.
(TKS3, 17. o.)
Amire megkér a Mester, azt valójában nem olyan nehéz megtenni, ha megérted, milyen egyszerű az egész. Azt mondja, ülj olyan testtartásban, ami a számodra a legkényelmesebb, amelyben a legtovább tudsz mozdulatlan maradni, azért, hogy amíg ülsz, mindvégig teljesen éber maradj, miközben a figyelmedet a lélek székhelyére irányítod a szemek között és mögött; hogy tekints nyugodtan, derűsen az előtted lévő sötétség közepébe, lassan, szünetekkel ismételve az öt feltöltött név simranját.
(TKS2, 141. o.)