a Mesterek ösvénye
Sant Ajaib Singh Ji utolsó üzenete
Amit mondok, Mesterem, Sawan Kirpal kegyelméből történik. Nehéz idők járnak. Az emberek elméje eltévelyedett. Mindannyian a Naam meditációjának tolvajai, de elég okosak ahhoz, hogy Mesterek legyenek. Azért mondom ezt, mert nagyon sok szeretett kedvest beavattam. Becsülettel és igaz szívvel végeztem el azt a küldetést, amellyel Gurudevem bízott meg.
Gurudevemtől belül nem kaptam parancsot arra, hogy felfedjem, ezen és ezen a napon vagy egy meghatározott időben hagyom el ezt a világot. A szentek nem tesznek ilyen csodákat, nem játszanak gyerekjátékokat. Hosszú ideig, hónapokig gondolkoztam azon, hogy elmondjam mindezt, mert amikor a Szentek elhagyják a testüket - még akkor is, amikor Mestereim, Sawan és Kirpal elhagyták testüket, több párt alakult. Az emberek a bíróságra mentek a vagyonért, ami később másoknak jó ürügyet szolgáltatott arra, hogy kinevessék őket és azt mondják, nézzétek meg a tökéletes Mester tanítványait, egymással harcolnak. Mesterem, Kirpal azt mondta: "Ne menjetek a bíróságra. Gyertek vissza a saját érdeketekben."
A szeretett kedveseket folyton intettem erre, de sajnos, senki nem figyelt rá, és az élet nagyon kényelmetlenné vált. Nem gép (ez a test), amely a végtelenségig működik. Végül eléri a határait. Mindezt Gurudevem parancsára mondom el most, és az ő parancsára mondom, hogy senkiből ne váljék hamis Mester, és egyetlen satsangi se kövessen senki hamisat. Minden tévedéssel el kell számolnunk. A Mester munkáját végezni, átadni a Naamot (nehéz). Tapasztalatból mondom ezt, és tudjuk a Mesterek írásaiból, hogy a hamis guru a legnagyobb büntetésben részesül. A hamis tanítványt pedig szintén a legnagyobb büntetés sújtja. Sok satsangon elmondtam ezt. Oberoi úr pontosan ugyanazokról a tapasztalásokról ír, mint amelyekben Sunder Dasnak volt része Kirpal Mester mellett. Ha bárkinek kétsége támadna efelől, elolvashatja (a könyvet). A Szentek írásai nem azért születnek, hogy megfélemlítsenek vagy megkísértsenek bennünket. A mag soha nem pusztul el a sangatban. Vannak olyanok, akik megértenek engem. Az ashramban a gyermekeim (Balwant és Gurmel) és a Lala család (Gurmel nagyapjának, Lalának a családja) sokat szolgáltak engem, és ezt nagyra értékelem. De sajnálom, hogy amit az elmúlt harminc évben mondogattam Lalának, azzal kapcsolatban ő semmi erőfeszítést nem tett, pedig szerettem őt, mintha az apám lenne. (Gurmel szerint amikor Sant Ji meditált, mindig hívta Lala Jit is, hogy üljön le vele.) Hazur Kirpal mondogatta: a szeretet kétirányú, nem egy. A lepke szereti a lángot, de a láng erről mit sem tud. Amikor a lepke a láng fölé száll, a láng elégeti. Nagyra becsülöm gyermekeimet, Gurmelt, Balwantot és Balwant kisgyermekét, Sukhpalt, akitől mindig szeretetet kaptam, pedig még csak gyerek.
A Szentek alapelve az, hogy a Mester munkáját annak adják át, akire azt a mindenható Isten általuk rábízta. Azt mondják: neked kell végezned a munkát, és át is adják azt. Elolvashatjátok Prithvia történetét (Arjan Dev guru fivére, aki a Mester örököse akart lenni), ez áll a baniban. Ramdas azt kérdezi: "Fiam, miért szállsz szembe apáddal? Nem helyén való szembeszállni az idősebbekkel." Azért beszélek erről, mert később, amikor a Szentek elmennek, az emberek a vagyonért marakodnak, ami helytelen. Ha az, aki annyi mindent létrehozott, itthagyja mindazt, amit megteremtett, miben reménykednek az örökösei, talán ők majd magukkal viszik, ha elmennek? Kal nem veszteget el egyetlen alkalmat sem. Ezután félrevezeti az elménket, és egymás ellen uszít bennünket.
Hivatalosan eljártam a kormányzóságnál, és ezt az egy murabba (kb. 8 hold) földet törvényesen gyermekeimre, Balwantra és Gurmelre írattam, hogy később senki ne zavarja őket. Ezek a gyermekek nem éheznek erre az ingatlanra, de mert sok mindent láttam életemben (tudom, hogy) utóbb azok az emberek, akik eltévelyedtek, másokat is félrevezetnek.
Mesterem kegyelméből nagy szeretettel éltem az életemet. Egész életemben soha nem próbáltam senkivel sem harcolni. Az ártatlan testnek, amelyet a mindeható Istentől kaptam, egyetlen részét sem használtam semmilyen rosszra, noha állítottak ilyesmiket rólam, de ezeket Mesterem szeretetében fogadtam. Mindig ez volt a szívemben, és mindig hittem, hogy az igazság mindennek ellenére igazság marad. "Maradjatok meg szilárdan az igazságban", ez volt Kirpal guru szavajárása. Bosszúvágyat soha nem éreztem a szívemben.
Boldog vagyok, hogy mindezt elmondom a gyermekeimnek. Soha ne fogadjanak el adományt és ne éljenek vele. Elég a vagyonuk arra, hogy eltartsák magukat. A kenyerüket nekik maguknak kell megkeresniük. Boldogan tarthatnak satsangot de csak az ashramban. Ha ők a gyermekeim, ha ők valóban az enyémekké váltak, egyáltalán ne sirassanak engem, mert nem úgy megyek el, hogy valami rosszat tettem. Ők testükben és elméjükben egyaránt nagyon kedvesek nekem. Ha valaki azt mondja, nem hívtak meg, nem vettek be a (végső szertartásba) - ez azért van, mert erről nem ők döntenek, én magam adtam nekik utasításokat, amit remélem, követnek majd. A Szentek nem azért jönnek ebbe a világba, hogy felépítsék a sírhelyüket. A Szentek hagyományai szerint arra különösen szeretném inteni őket, nehogy bármilyen sírhelyet készítsenek a számomra. A Szentek nem kötődnek egyetlen helyhez sem. A Shabdból jönnek, és a Shabdba olvadnak. Csak az juthat el egy ilyen Szenthez, aki a legszerencsésebb. Mindig azt mondtam, mi haszna annak, hogy valaki megkapja a Naamot egy Szenttől, ha újra és újra vissza kell térnie ebbe a világba, mint a szellemeknek? A Naam az élet biztosítéka.
Csak erre kérem a sangatot. Nem maradtam rejtve. A Mesterem nem engedte, hogy elrejtőzzem. Ő a szellemi gazdagságot mindenkinek teljes szívből adta. Emberek jöttek nyugatról, és csak ennyit mondtam nekik: "Most Kirpal akarata (Mauj) csak azért jött létre, hogy adjon. Kedveseim, vegyétek." Nagyon boldog vagyok, hogy nagyra értékelték a szellemiséget. A kedvesek, akik segítettek nekem, mint Russell Perkins, Norma Fraser, a Bagga család, Dr. Molina, Don Macken és sok más szeretett kedves, akik nem emberi lényként fogtak fel, Isten alakjának tekintettek engem. Mindannyiukat szeretett Mesteremnek ajánlom. Ő a megbocsátó és a kegyes.
Nem azért beszéltem erről, hogy bárkit felzaklassak. A hamvaimat szórják szét a mezőn, és a maradványokat merítsék alá a csatornába. Senki ne próbáljon semmiféle (emlék)helyet készíteni. Ha úgy gondolja valaki: "Ha kellő módon temetjük el, és jó helyet készítünk neki, akarata szerint cselekszünk, de ha nem, akaratán csorba esik..." - Kabir Sahib mondja: "Ha a halottnak szantálfát ajánlasz, mi hasznod származik belőle? Ha szennyel borítod, mit veszít?" Mindig azt tartottam, jobb az otthontól távol eső helyen meghalni, ahol senki sem anyád és apád, ahol senki sem sír és könnyezik, és senki sem lesz szomorú.
Ma a kilencedik hónap, szeptember 5-e van. Az idő kb. este 9 óra. Még egyszer elmondom, hogy akik erősek maradnak a sangatban, azok a legnagyobb védelmet kapják. Ha pártokra szakadtok, akkor Kabir szerint: "Mit tehet a szegény Mester, ha tanítványaiban hiányosságok vannak? A vak nem fogad el semmit, olyan, mintha levegőt fújnál az üres bambuszba." Remélem, hogy amit mondtam - az utasítás mindenki számára ugyanazt jelenti, akár nyugati, akár keleti, mert a szeretett kedvesek szétszóródtak a világban - ez pedig az, hogy maradjatok erősek! Természetesen, ha találtok valakit, aki úgy meditált, ahogyan a Mesterem engem meditáltatott, boldogan éljetek az általa nyújtott lehetőséggel. Ebben az esetben kész vagyok segíteni nektek. Hamisat ne kövessetek, ne vesztegessétek el az életeteket. Amikor Sawannak elmondták, hogy az emberek pártokra szakadtak, Sawan azt válaszolta: "Még mindig nagyon kevesen vannak. Eljön majd az idő, amikor senki sem hajlandó tanítvány lenni. Mindenki azt bizonygatja magáról, hogy guru, és azt mondja, én vagyok az egyetlen igazi." Remélem tehát, hogy mindannyian szeretettel (kitartotok) - ami itt elhangzott, az egyfajta végrendelet, amelyet nem törvény által hitelesített papírra vetettem -, de mindig érvényben marad a sangat számára.
Sok szeretettel és a legjobbakat kívánva az egész sangatnak.