a Mesterek ösvénye
Satguru ke guna ga le bande, janam maran muk jayega
Sharan pade ki laj hai oosko, jam se tujhe bachayega (2x)
Ember, zengd a Satguru kiválóságát, és vess véget a születés és halál körforgásának. Miután menedéket találtál nála, az Ő szégyene lenne, ha nem óvna meg a Halál Urától.
Yeh duniya hai char dino ki, jagat musafir - khana hai
Yeh desh nahi tera bande, tera aur thikana hai
Khali hath jagat me aya, hath pasare jayega
… Sharan pade ki (stb.)
A világ négy napig tart – váróterem csupán. Ó ember, nem a tiéd ez az ország, a tiéd máshol van. Üres kézzel jöttél e világra, és ugyanúgy hagyod el majd.
Esa mast hua vishyo me, jivan apna dhul kiya
Gher liya Maya Thagni ne, bhul gya tu bhul gya
Satguru ke darbar me jakar, kya punji dikhlayega
… Sharan pade ki (stb.)
Annyira belemerültél a világi élvezetekbe, hogy életedet porba döntötted. Maya rászedett, legyőzött, s elfeledted, ó elfeledted, hogy a Satguru birodalmába térve milyen javakat mutatsz majd fel.
Jhuthe hai sab jag ke nate, jhutha behen-bhrata hai
Sath tere jane vala, ik Satguru ka nata hai
Bina Satguru ke pagal manva, bhav me gote khayega
… Sharan pade ki (stb.)
A rokonok e világa hamis – hamis a fivéred és a nővéred. Egyetlen rokonod van, aki veled megy: a Satguru. A Satguru nélkül a bolond elme elmerül a világ tengerében.
Karam-kand me umar gujari, prit Naam se lai na
Mari-masani raha pujta, andar jhati pai na
Naam shabd bina kehe Mastana Ji, hira janam gavayega
… Sharan pade ki (stb.)
Életedet a cselekvések e színterén töltötted, és nem kötötted magad a Naamhoz. Külső dolgokat imádtál, s nem néztél magadba. Mastana Ji így szól: „a Shabd Naam nélkül elveszíted gyémánt-értékű születésedet”.
A sangat csak a refrént énekli. Az előénekes minden sor végén rátér a refrén második sorának éneklésére (Sharan pade ki…), a sangat pedig az egész refrént együtt énekli az előénekessel. A sorok aláhúzott szavait az előénekes megismétli.