a Mesterek ösvénye
Naam ki Mehima aparampar, Janva Satguru ke balihar
Végtelen a Naam dicsősége. Odaáldozom magam a Satgurunak.
Palak khapakte kat Jate hain, uske kasht kalesh
Jiske man mandir me rahte, Satguru ji hamesh
Aur Naam se bada nahin, koi bhi aadhar
Naam ki mehima…
Kinek elméje templomában mindig ott lakozik a Satguru, annak a nehézségei és megpróbáltatásai nagyon hamar megszűnnek. Nincs erősebb támasz a Naamnál.
Naam japa Kabir Nanak ne, Jag me kiya ujala
Lekar Prabhu ka Naam pi gaji, Mira jahar pyala
Nit niyam se karo Naam se, jivan ka shingar
Naam ki mehima…
Kabir és Nanak a Naam fölött meditált és fényt árasztottak a világra. Mira az Úr Naamját recitálta és kiitta a méregpoharat. Napi rendszerességgel díszítsd fel az életedet a Naammal.
Prabhu se bemuth raha jo koi, usne janam gavaya
Uska jivan safal ho gaya, jisne Naam dhyaya
Jo bhi chada Naam ki naiya, utar gaya bhav paar
Naam ki mehima…
Mindenki, aki közömbös maradt Isten iránt, elvesztegette a születését. Aki a Naamon meditált, annak sikeres lett az élete. Aki felszállt a Naam hajójára, az átjutott a túlsó partra.
Naam ki mehima Naam hi jane, jaan jis Naam dhyaya
Ajaib Kirpal ke Charani lag ke, kot kot yash gaya
Jo bhi dware aaya Gur ke, uska beda par
Naam ki mehima
Akik meditálnak a Naamon, ismerik a Naam dicsőségét. Ajaib, miután Kirpal lábához kötődött, milliószor énekelte az Ő dicsőségét. Mindenkinek, aki a Mester ajtajához jött, átjutott a hajója.