a Mesterek ösvénye
Sawan kabhi aao kabhi aao kabhi aao
Ujadi hui duniya ko meri aake basao
Ó Sawan, jöjj majd valamikor, jöjj valamikor,
Eljővén, állítsd helyre elhagyott világomat.
Turn paas nahi kaun sune meri kahani
Sawan kabhi aao to suno meri jabani
Mai tere siva kisko kahu yeh to batao
Ujadi hui duniya ko meri aake basao
Nem vagy a közelemben. Ki fogja meghallgatni a történetemet?
Ó Sawan, ha eljönnél valamikor, meghallgathatnád tőlem.
Legalább azt mondd meg, rajtad kívül kinek mondhatnám el a történetemet.
Eljővén, állítsd helyre elhagyott világomat.
Joban pe jawani hai aur chandni raaten
Turn bhul gaye Sawan kyon pyar ki baaten
Jab preet lagayee hai to ab tad nibhao
Ujadi hui duniya ko men aake basao
Az ifjúság teljesen virágba borul, az éjszaka teli van holdfénnyel,
Ó Sawan miért feledted el azokat a beszélgetéseket a szeretetről?
Beavattál a szeretetbe, most őrizd meg hát végig.
Eljővén, állítsd helyre elhagyott világomat.
Aankhon ne teri yaad me sau ashk bahae
Aahon ne mere seene me toofan uthae
Rote hue hriday ko mere aake hansao
Sawan kabhi aao, kabhi aao, kabhi aao
A rád való emlékezésben százával ontottam a könnyeimet
A sóhajok viharokat kavartak a szívemben,
Eljöveteled után síró szívemet megnevettetted
Ó Sawan, jöjj majd valamikor, jöjj valamikor.