a Mesterek ösvénye
Tum se mera janam janam ka nata he Kirpal Guru, he Kirpal Guru
Mera janam janam ka nata he Kirpal Guru, he Kirpal Guru
Kirpal Guru, születésről születésre kapcsolatban vagyok Veled.
Tum ho Parbram Parmeshvar, mai hu ansh tumahara
Tum se bada nahi hai jag me, koi aur sahara
Mai sevak tum Swami mere, tum hi bhage vidhata… He Kirpal
Te vagy Parbrahm, a Legmagasztosabb Isten. A Te lényegedből vagyok.
Nincs Nálad nagyobb támasz ezen a világon.
Szolga vagyok, Te vagy a Mesterem. Te alakítod a sorsomat.
Sache man se eyk bar bhi jisne tumhe pukara
Janam maran ke is chakar se, mila use chutkara
Mehima aparmpar tumhari, par nahi mil pata… He Kirpal
Bárki, aki akár csak egyszer is őszinte elmével hívott Téged,
Elnyerte a megszabadulást a születés és halál körforgásából.
Dicsőséged elérhetetlen, senki sem foghatja fel.
Mere Satguru patit pavan hai, pavan Naam tumhara
Mai aparadhi maha patit mai, maine tujhe bisara
Na mujh jesa jachak Satguru, na tum jesa data… He Kirpal
Satgurum a bűnösök Megszabadítója. A Naamod a Megszabadító.
Súlyos bűnöm van. Megfeledkeztem Rólad.
Satguru, nincs olyan adakozó, mint Te és olyan koldus, mint én.
Til til ka aparadhi Satguru mai bhula jiv bichara
Kot pap ko mitane vala, esa Naam tumhara
Kirpal Guru ne kirpa karke, Ajaib ko ghar pahunchata… He Kirpal
Satguru, a Tied vagyok, a Te bűnös, feledékeny, szegény jivád.
A Naamod bűnök millióit törlöd el.
Kirpal Guru kegyelmet árasztott, és hazavitte Ajaibot.